Jártatok már Olaszországban? Ha igen, és főleg az északi részén, akkor nagy eséllyel kóstoltatok már igazi olasz panna cottát, azaz leginkább a hazai pudinghoz hasonlító tejes, tejszínes desszertet. Akik nem jártak még Olaszhonban, azok is belefuthatnak egyre gyakrabban egy-egy hazai étterem kínálatában, mára itthon is egy elég elterjedt desszert lett.

A krém alapja zsíros tejszínből és zsíros tejből áll, melyet vaníliával felfőznek, zselatinnal összekevernek és tálkákban kihűtenek ideális esetben egy egész éjszakán keresztül. A titka a jó állag, amit, ha ismerjük a jó arányokat egyáltalán nem nehéz elérni.

Tálalhatjuk pohárban, de gyakrabban borítják ki a formából, amiben megdermesztik. Ízét általában  a hozzá adott krém vagy öntet határozza meg, de magát a tejszínes krémet is ízesíthetjük például narancsolajjal, levendulával, kardamonnal, fahéjjal, mindez a fantáziára van bízva. Ideális öntet hozzá a különböző gyümölcsökből készült öntet, vagy ahogy a mi receptünkben is szerepel a csokoládé.

A lenti receptben egy kicsit alakítottam az eredeti felálláson, tehát nem ráöntöttem a kiborított panna cottára a csokiöntetet, hanem a pohár aljába tettem díszítésnek, és nem is borítottam ki, hanem pohárkrémként fogyasztottuk, így a hozzáadott zselatin is kicsit kevesebb, mint a legtöbb receptben. A krém tetejére megpirított dió került a roppanós hatás elérése érdekében. Az általában jó szokott lenni, ha egy krémhez van valami ropogós, ami feldobja és megtöri a krémes hatást.

Tipp: Amennyiben ki szeretnénk borítani, úgy a 700 ml folyadék helyett csak 600 ml-t tegyünk a négy lap zselatinhoz.

Csokoládés panna cotta

Hozzávalók nagyjából 4 adaghoz:

• 500 ml habtejszín (min 30%, de jobb a 35%)
• 200 ml zsíros tej (3,5 %)
• 4 lap zselatin
• 4 evőkanál cukor vagy nyírfacukor
• 1 rúd vanília
• 100 g étcsokoládé
• 100 ml habtejszín
• 2-3 marék tisztított dió

Elkészítése:

A zselatint áztassuk be hideg vízbe. A tejszínt melegítsük fel a cukorral és a vaníliarúd kikapart magjával együtt. Adjuk hozzá a tejet, forraljuk fel és hagyjuk pihenni 10 percig, hogy a vaníliamagokból az aroma beízesítse a folyadékot.  Adjuk hozzá a zselatin lapokat. Kevergessük, hogy a lapok teljesen feloldódjanak.

A csokoládét vízgőz felett vagy mikróban olvasszuk fel, adjuk hozzá óvatosan a 100 ml tejszínt, keverjük addig, amíg homogén krém nem lesz, majd töltsük a poharak aljába. Ezt követően öntsük rá a langyosra hűlt zselatinos tejes tejszínt és tegyük hűtőbe egy éjszakára.

Másnap a diót pirítsuk meg, törjük össze és tálaláskor szórjuk a pohárkrém tetejére.

Februárban jártam életemben először Spanyolországban, azon belül is Barcelonában. Indulásunk előtt elég mélyen utána jártam mit és hol érdemes enni, ahogy egy jó gasztrobloggerhez illik, és a sok kérdéses étterem, kávézó közül egy biztos volt: oda megyünk ahol a város egyik legjobb churrosát kapni. Hogy tényleg a legjobb-e nem tudom, de ahogy láttuk ebből a manufaktúrából szállítják a különböző kávézókba is a spanyol fánkot. A hely annyira apró, hogy alig lehet észrevenni…vagyis nem lehetne, ha nem állna hosszú sor és nem jönnének ki a vevők hatalmas papírzacskókkal, isteni illatot árasztva magukból. Elég gyorsan rájöttünk, hogy ez nem az a hely, ahol kényelmesen leülünk majd és elfogyasztjuk amit vettünk, hisz ez egy sütöde, ahol kilószámra készítik a fánkot, majd amilyen gyorsan megsütik, olyan gyorsan el is adják papírzacskóba csomagolva. Mi is feltankoltunk az abbahagyhatatlan finomságból.

Ezt követően már csak egy olyan kávézót kellett találni, ahol csokival is megkóstolhattuk, hisz a churros mégiscsak úgy az igazi. Forró, selymesen csordogáló meleg csokiba mártva… tejszínhabbal? No igen, az is jöhet hozzá, de csak igazi, keményre vert, nem szifonból nyomott, hanem kanállal kanalazott, zsíros, igazi finom tejszínhab. Érzed az illatát? Igen, vaníliás… a csoki pedig magas kakaótartalmú, finom étcsokoládé… igazi ízorgia.

Tudom, tudom most rögtön megennétek egyet, vagy kettőt, vagy hármat…. én is, higgyétek el. Előjöttek az emlékek, ahogy írom ezeket a sorokat…

Viszont jó hír, hogy ahhoz, hogy élvezd ezt a finomságot, nem kell rögtön valamelyik fapados oldalára rohanni és jegyet foglalni, otthon is elkészíthetitek, nem mondom, hogy 5 perc alatt elkészül, de nem is kell vele olyan sokat bajlódnotok, mint a hazai klasszikus társával. Az alábbi recept egy mexikói könyvből származik, és egy 1935-ben nyitott mexikói churreria kínálatában szerepelt így elkészítve a fánk. A tészta tartalmaz egy kisebb adag queso fresco nevű sajtot, ami talán a mi túrónkhoz hasonlítható leginkább, így mi ezzel helyettesíthetjük. A legjobb persze az lenne, ha a piacon tudnánk venni friss tehén vagy kecskesajtot, olyat, ami nem sós. Több helyen elérhető ez már. Amennyiben el szeretnénk hagyni a túrót/sajtot, akkor a lisztet meg kell duplázni és még extra két tojást kell adni a tésztához.

Vasárnap reggel el is készíthetitek, na mit szóltok?

Az elkészítéshez nem kell más, csak az alábbi hozzávalók és egy jó habzsák, azzal fogjuk a forró olajba nyomni a masszát.

Churros csokoládékrémmel

Hozzávalók a fánkhoz:

• 600 ml víz
• 2 teáskanál fahéj
• 1/4  teáskanál só
• 90 g vaj
• 250 g teljeskiőrlésű liszt
• 100 g friss natúr (nem sós) sajt vagy túró
• 2 tojás
• 1000 ml olaj a sütéshez

Hozzávalók a csokoládékrémhez:

• 200 g jó minőségű étcsokoládé
• 150 ml tej
• 250 ml tejszín (35%)

Elkészítése:

A vízben felolvasztjuk a vajat, hozzáadjuk a fahéjat, a sót és felforraljuk. Levesszük a tűzről és elkeverjük benne a lisztet, szép, homogén nyúlós tésztát kell kapjunk. Hagyjuk langyosra kihűlni. Adjuk hozzá a tojásokat és a túrót és addig keverjük amíg összeáll a tészta. Ezt követően habzsákba töltjük és forró olajba csurgatjuk. Pár perc alatt barnára sütjük és lecsepegtetjük.

A csokikrémhez az étcsokoládét olvasszuk fel vízgőz felett és adjunk hozzá a tejet folytonos kevergetés közben.  A tejszínhabhoz verjünk fel a tejszínt habverővel.

A churrost a csokikrémmel és a tejszínhabbal tálaljuk.